most, egyáltalán nem,
de a pillanatnyi rossz érzésem mellé még társul egy permanens, évek óta lappangó,
időnként fel-feltörő is, amely ma ismét teljes pompájában manifesztálódhatott,
amikor könyökölve robogó társadalmunk
(High Performance Culture)
tigriskarmaival alaposan képen törölt,
bíbor árkokat szántva pozsgás, naiv arcocskámba
de minden pofon egyúttal ébresztő is
rávilágít, hogy nem akarok így élni.
Viszont a Szívélyes Fahrenheit, az jó volt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése