csak korreláció van;
miért tapasztaljuk ennek az ellenkezőjét?
a kauzalitás épp annyira pontos modell, mint a newtoni mechanika - a kvantummechanika csak akkor mutatja meg magát, ha elégséges nagyítással fordulunk az anyag felé; mindaddig, amíg ennél kevésbé vagyunk kíváncsiak a finomszerkezetre, a korábbi modell megfelelő.
a kauzalitás is jól írja le hétköznapi tapasztalatainkat, de a valósághoz talán közelebb áll egy olyan korrelációs világkép, amelyben szerephez jut egy időnként, véges kis valószínűséggel nyitva álló "alagút", melyen keresztül a kauzalitás meredek falú szurdokából kiszökhet a szigorú determináltság.
És ha nincs kauzalitás és determinizmus, akkor másként kell feltennünk az összes kérdést a szabad akaratról, a fizikáról, Isten és ember viszonyáról, gondolkodásról és megismerésről, időutazásról, sőt, még erről a blogposztról is.
