2013. január 25., péntek

nem értjük a statisztikát

A "tudományos vizsgálatok igazolják", "tudósok összefüggést találtak" és hasonló kifejezések mögött olyan statisztika szerepel, amelynek szigorúságáról halványlila fingunk sincs.
Persze egy hírbe, sajtóanyagba nem fér bele a megfelelő tanulmány - arról nem is beszélve, hogy a részletek közlésével megtizedelődne az olvasótábor is.

De elgondolkodtatok-e már azon, hogy a Higgs-bozon megtalálásakor a CERN jelentős tudósai még csak arról beszéltek: "valószínűleg megvan", 5-szigma meg hasonló kifejezések keringtek, amelyek mind arra utaltak, hogy igen jó eséllyel megtalálták, amit kerestek, de van egy apró bizonytalanság, ami miatt még ingadoznak.
Rögtön leszögezem, hogy ez teljesen helyes, hiszen a modern fizika egyik jelentős kérdéséről van szó, amelynek egész világunkra hatása van.

Amikor azonban egy szokványos sajtóhírben szerepel következtetés, azt készpénznek vesszük, tényként kezeljük. Elolvassuk, és új tudásunkkal büszkén felvértezetten ilyeneket mondunk a csajunknak vagy a barátainknak:
"most olvastam, hogy az ásványvíz vesekövet okoz", "a gyakori kézmosás az impotencia jele", "te tudtad, hogy a kakaótól lúdtalpat lehet kapni?", "te tudtad, hogy a kakaó jó a lúdtalpra?", "és innen tudjuk, hogy a Föld banán alakú".

Nem csak hogy nincs energiánk és lehetőségünk a dolgok mélyére hatolni - ez az esetek többségében nem gond - de nem is értjük a statsiztikát.
Ez téged csupán annyiban kell érdekeljen, hogy amikor a fejedben elraktározod a cikk, hír tanulságát, akkor pontosan tudd, hogy végül is mit kell megjegyezned.

Álljon itt egy tipikus szövegű, fiktív példa:
1. Tudományos folyóiratban megjelentetett szakcikk:
Az alfa-kropulin-3-hidroxi-lipáz a kísérleti egerekben krisztumintáp adagolásakor 37,93%-os testtömegnövekedéshez vezetett, míg a kontrollcsoport ugyanezen táppal csak 14%-os testtömegnövekedést mutatott. Az alfa-kropulin-3-hidroxi-lipáz többlet-testtömegnövelő hatása 23,93 százalékpontos, 95%-os konfidenciaszint mellett.

Ettől még a tudósok is hidegrázást kapnának, persze ők azért értik a hasonló szövegeket. Nézzük, hogy a szakfolyóiratban közölt cikk hogyan lesz megszelídítve, míg eléri a bejelentés fázisát.

2. Sajtóközlemény:
Az alfa-kropulin-3-hidroxi-lipáz (vagyis brunzox, amely többek között egyes svájci csokoládéfajták szokásos állományjavító alapanyagainak prekurzora) a kísérletek tanúsága szerint felelős 24%-knyi testtömegnövekedés-többletért, az esetek 95%-ában.

Ebben már többek számára érthető a fogalmazás, az elsikkadt részeletek meg úgyse érdekelnek senkit. A szakújságírók (és az őket másoló kvázi-szakújságírók) elégedetten bólogatnak, és megírják a témával foglalkozó rovatokban a felfedezést.

3. Szakrovat:
A brunzox (alfa-kropulin-3-hidroxi-lipáz), a legtöbb svájci csokoládé egyik alapanyaga (állományjavító), közel 25%-os többlethízást eredményez (szinte minden esetben). Az elhízás pedig olyan súlyos, krónikus problémák kiemelt kockázati faktora, mint a szív- és érrendszeri panaszok, továbbá a..."

A szakcikkből felvilágosult nem szak- és nem kvázi-szak (közérthetőbben: mezei, avagy közönséges szürke) újságíró, akinek billentyűzetéből a pórnépet (azaz szinte mindannyiunkat) híréhségünk kielégítése végett tápláló bináris manna a kibertér etetővályúiba kifolyik, ilyenformán egyszerűsíti olvasói számára is befogadhatóvá a tudnivalókat.

4. (bulvár - sic!)hír
Tudósok nemrégiben megállapították, hogy a svájci csokikban (pl. Milka, Lindt, Toblerone) alkalmazott állományjavító (tudományos nevén: brunzoxigén) minden esetben hízáshoz, és közvetve infarktushoz, sőt, akár rákhoz vezet.

Elolvassuk, elszörnyülködünk, és továbbküldjük a cikket. (Régebben csak elmeséltük a tartalmát, ami a fejünkben ebből megmaradt.)

5. Amit megjegyzünk
TUDOMÁNYOS TÉNY: a csoki (a svájci tuti) rákot okoz. a csoki hízást okoz. a csoki infarktust okoz. az infarktus rákot okoz. a hízás rákot okoz. a rák infarktust okoz.

- - -

pedig az eredmények feltételei ilyenek voltak:
- egerekről szóltak, nem emberekről
- a brunzoxot nem csokiba rakták
- krisztumintápot adtak nekik
- a kontrollcsoport is hízott

Ez a folyamat nem csak azt illusztrálja, hogyan hígul fel a hír információtartalma (vagy: mosódik el a kontraszt); az játszik itt szerepet többek között, hogy a kihagyott és átalakított részek jelentőségét és jelentését a közlő vagy a befogadó oldalon nem ismerik fel.
Persze valami egyszerűsítés kell, a probléma csak az, hogy a fejünkben tényként raktározunk el valamit, ami köszönőviszonyban sincs a valósággal.
Ha még arra emlékeznénk, hogy a hatásláncban:
csokigyártás (brunzox) - csokievés -elhízás - betegségek
van egy komponens, ami ESETLEG növel bizonyos kockázatokat, kicsit jobban járnánk.
(persze mindenki csak egy szintet olvas, értelmez, és a következő szintet származtatja - a forráshoz csak kevesen jutnak el.)

Maga a példa nem lényeges. Ám tényszerű tudásunk folyamatosan frissülő részének zömét ilyen módon alakítjuk ki. A hasonló típusú hírek információtartalmának torzulását elősegíti, hogy a statisztikai kijelentések értelmét nem ismerve eldobjuk azokat a jegyeket, amelyek segíthetnének különbséget tenni szezon és fazon között. Így megjegyzett "tudásunk" csodálatosan sokoldalú babona és tévhit-gyűjteménnyé válik. Szerencsére már nem szájhagyomány útján terjed az info, a forráshoz visszanyúlás lehetősége adva van.
Éljünk hát vele rendszeresen.


kreativitás 1

az elme a Gestalt-irányzat szerint törekszik formákba és rendbe szervezni nem csak az észlelt, de az elképzelt dolgokat is.
Egy-egy összetettebb formából sokan ugyanazokat a "modulokat", sémákat ragadjuk ki.
Ha újat, kreatívat akarunk létrehozni, a szokásos alakokat meg kell változtatnunk. Ehhez tudnunk kell, milyen szabályokat azonosított a Gestalt-pszichológia, mert így érhetjük tetten, hol kell beavatkozni a folyamatba.
A különféle kreativitásserkentő módszerek (think outside the box, Bono's 6 hats) is hasonlóra törekszenek.

Felismerésnél a bottom-up (alkotóelemek, primitívek felől az absztrakt, komplex irányba haladó), valamint top-down (a kontextusból az alkotóelemek megjelenését valószínűsítő) irányok erősítik a köztes absztrakciós rétegben "felismert" elemeket.
A kontextusban érvénytelen vagy szokatlan elhelyezés "kreatív"-ként, újszerűként jelenik meg, az elme számára nehezebb feladatot ad, nem kényelmesen, triviálisan, "igen, odaillik" módon, hanem plusz feldolgozási feladatként jelenik meg, energiákat köt le, de ez pezsdítőleg hat ránk, izgalmas, nincs még rá sémánk, tehát sémakészítési feladatot, értelmezést, rejtvényt jelent, és ha sikerült sok sémát mozgósítani (tehát valamennyire - távolról - sémákhoz kapcsolható; nem jó a teljesen kaotikus, semmire sem emlékeztető), akkor apró "aha"-élményekkel jutalmaz.

aggregátumok korszaka

- A megérzései alapján dönt? - hitetlenkedett az újságírónő. Az Extremistan Daily riportere fél órát kapott Christől az interjúra, ami ritkaságszámba ment, mert - lévén Zuckerberg után az első tventiédzser, akinek cége rekordidő alatt nőtt milliárdos topvállalattá - 24 órájának minden egyes percéért százával versenyeztek.
- Ühüm - bólintott Chris. Mályvacukorral volt tele a szája. Az öngyújtója lángjával pörkölte, és a lágyuló, karamellbarna édességet forrón tömte a szájába. Hetente háromszor szerzett így elsőfokú égési sérüléseket.
Az újságíró türelmetlenül feszengett, míg Chris a csámcsogással foglalkozott.
- Maga azt képzeli - jelentette ki Chris, miközben újabb darabot tartott a tűz fölé - hogy a legjobb döntéseket akkor hozzuk, ha számtalan adatot meg irdatlanul komplex formulákat használunk, amelyek a lehetőségek minden aspektusát átölelik, és rettentő sebességű szuperkompjúterekkel elemzéseket végzünk, hogy megragadhatóvá tegyük azt a bonyolultságot, amelyben mozognunk kell. Bizonyos esetekben ez így is van. De ha a komplexitás elér egy kritikus mértéket, a folyamatok ilyen módon már nem jelezhetők előre. Hallott már a káoszról?
- Az életem maga is az - motyogta a riporter. - A barátom lelépett a fitneszedzőmmel, a kutyám bélcsavarodásban megdöglött, anyám rákos, a nyugdíjalap, amibe fektetek, csődbe ment, a húgom terhes egy tehetségtelen, narkós szobrásztól, a kocsimat elszállították, mert állítólag tilosban parkoltam, és ha nem adom le az interjút este hatig, lapátra kerülök.
- A káosz, és az ahhoz hasonló dinamikus rendszerek egyik fontos jellemzője a paraméterérzékenységből következő előrejelezhetetlenség. - Chris az íróasztalra ült, lába majdnem összeért a nőével. - A bemenő adatokban jelentkező csekély eltérés a kimenetben drasztikus különbségeket okoz. Hiába a legfejlettebb számítógép és a legfinomabb felbontású mérési módszer, ha a hibahatáron belüli lehetőségek mindegyike minőségileg eltérő eredményre vezet. A döntések, amelyekkel én foglalkozom, kiszámíthatatlan jelenségekhez kapcsolódnak. Minden mérés és számítás értelmetlen. A tudomány módszerei itt eleve kudarcra vannak ítélve.
- Nem hisz a tudományban? - tudakolta a lány.
- Más az érvényességi területe. Amit maga tudománynak nevez, az validálható összegyűjtött tudás. Hozzásegít egy-egy jelenség részleteinek a megértéséhez, és bizonyos fokig az előrejelzésekhez. Amíg nem értjük a modelleket, ezotériának vagy babonának tituláljuk őket. Nem tűrjük az ellentmondást, a túlzott varianciát, az akauzalitást. Amikor a tudomány egy jelenséget már finom felbontású modellekké tud szétcincálni, ezekből egyre komplexebb sémákat kezd gyúrni, hogy megközelítse a valóságot. Az én módszerem nem darabol, nem rak össze. Abban hiszek, hogy a megérzésem a legjobb aggregátum. Minden mérhető és nem mérhető paramétert a lehető legjobb súlyozással összesít. Csak az van benne, ami fontos, de semmi lényeges nem hiányzik. Mindent a helyén kezel, anélkül, hogy a részleteket ismerném. Nem redukálok, nem integrálok. Az egészre pillantok, és az első ösztönös választ fogadom el.
- Ne haragudjon, de hihetetlen, hogy ez a módszer a véletlennél sikeresebb eredménnyel járjon.
- Kezdetben nem is ment jól. Főleg akkor, amikor kevertem a redukcionizmussal. Aztán egyre inkább rá hagyatkoztam, és kezdtek bejönni a dolgok. Nézzen csak körül. A semmiből indultunk, és most a világ legjelentősebb vállalatai közé tartozunk. Ez nem elég bizonyíték?
- Nehéz ellenérvet találnom. Elnézést, kicsit melegem van. - A nő levette a pulóverét. - Semmi magyarázat, semmi felismert oksági összefüggés, és mégis lehet, hogy működik. Ritka jelenség.
- Épp ellenkezőleg. Tele van ilyesmivel az életünk, és néha hajlandóak vagyunk alkalmazni is. Az érzelmek az ősidőktől kezdve ezt a logikát követik. Azokra is hallgatok.
- És mit súgnak az aggregátumai rólam? - kérdezte a lány, és közelebb lépett. - Leadom este hatig az interjút?
- Le - válaszolta mosolyogva Chris. - És azt is súgják, hogy előléptetésre számíthat, mert este héttől a Hiltonban megcsinálja az exkluzív folytatást is.


2013. január 24., csütörtök

az már bánt,

ha nem kíváncsi rám

miért nem tart érdekesnek

miért nem értékelik a munkámat
miért állítanak félre
miért a kispadon ülök
miért ásítoznak, ha egy gondolatomat mesélem

már csak az adóhivatal érdeklődik irántam azaz a jövedelmem iránt
(de ők is csak addig míg van még jövedelmem)

ne akard bizonygatni,

hogy okosabb
szebb
erősebb
ügyesebb -
JOBB
vagy nálam.

Ha gyengébbnek érzed magad,
akkor se nyalizz

az ember sokdimenziós

maradjunk, akik vagyunk:
egyaránt értékesek

2013. január 3., csütörtök

Sweet beer don't tease me

What is this harsh, uncomfortable desire
For the gingerly blonde, sparkling bubbles?
All time faithful companion, thee,
Cheer me up, sweep my mem'ries away

Sweating cool glass
Lively bubble-fur hat
Cherish my lips, throat and mind
Come, sing me your lullaby

Cast your magic on me once again
Turn my bitter tears to salty spit
Develop my grin to a smile
Obscure my consciousness

Sweating cool glass
Lively bubble-fur hat
Cherish my lips, throat and mind
Come, sing me your lullaby

My face melts down gradually
My blood blossoms into golden ale
I cease existing in human form
My skin becomes misty and pale

Sweating cool glass
Lively bubble-fur hat
Cherish my lips, throat and mind
Come, sing me your lullaby

All my desires vanish slowly
I fade to blonde, bubbly and cool
This metamorphosis is my last feeling
I still long for you I'm still your fool

Sweating cool glass
Lively bubble-fur hat
Cherish my lips, throat and mind
And help me finally, help me sleep
Help me please so i can sleep



a harcművészetekről

nincs egyeduralkodó stílus, amely jobb bármely másiknál
nincs legyőzhetetlen harcos

a titkokba bepillantani, még a legapróbb igazságig eljutni is csak az lehet képes, aki teljes odaadással gyakorolja a művészetet

a hegyre feljutni számos úton lehet, egyik-másik rögösebb, van, amelyik szebb kilátást nyújt,
de bármelyiken, amikor felfelé tartasz, a lábad erősödik, a szellemed eltökéltebbé válik, fejlődsz jellemben. minél nehezebb az akadály, annál többet tanulsz

az egyik stílus erősíti a lábat
a másik a hajlékonyságban bízik
a harmadik szerint a kulcs az erő
a negyedik a gyorsaságot hangsúlyozza

én a saját utamat keresem.
nem akarlak meggyőzni.
csak azt kutatom, amiről én lehetek meggyőződve.
(és lehet, hogy az neked kamu vagy zagyvaság.)

a szorgalmas gyakorlással edzem testemet,
minden csepp verejték egy apró lépés a hegyi úton.
a harc művészete elsősorban annak megtanulása, hogyan győzhetjük le önnön csüggedésünket
a belső akadályok elgördítéséhez csupán demonstrációs eszköz a külvilágban megtestesített ellenfél

a legmagasabb fokozat a belső harcos kiképzése, és ha az mesteri szintre jutott, megszűnik a különbség külső és belső, jó és rossz, van és nincs között, és a jin és jang egybeolvad.




egy férfi vallomása (fültanúja voltam)


 "... bár szeretem, mégis furcsa módon hatnak rám a hüvelyesek: elég egy kevéske, és alhasi tájékon feszülő érzések törnek rám, melyek csak bonyolult módon enyhíthetők."