2012. február 29., szerda

bohóc és technikus

debütáltam egy héten belül orvosbohócként (ez majdnem olyan, mint a bohócdoki, csak gyerekek helyett felnőttek a célközönség) és videóbejátszó egérkezelőként is.

Skill development.

Milyen verzatilis lesz a CV-m.
Ami jó, mert hamarosan valaki el fogja olvasni. Most esik le: lesznek olvasóim!

perpetuum mobile

cica hátán vajaskenyér

2012. február 23., csütörtök

tök jó lesz, minden rendben lesz...

hányszor hallottam már ezt, és hányszor lett igaza!
csak az odáig vezető út, az kikészít. nem utolsó sorban azért is lettünk készen időben, mert én összeparáztam a gatyámat.
vagy rosszul gondolom?

jelenleg: fellépek háromszorosan, mint PM.
vagyis másokat fogok ugráltatni.
ez nekem még idegen, de nincs olyan, amit meg ne tanulhatna az ember, nem igaz?
akár az agyhullámaimmal is felemelek egy porszívót...

hétvégén forgatunk

ami jó, ötlet is van
de a forgatókönyvet össze kéne rakni.
tudom, hogy olvasod!
melyikünk skribázza le?
végül is, van még egy nap...

riszpekt dr. Freund Tamás

képzeld, tegnap egy rendezvényünkön tartott előadást.
Háromszázunkat lenyűgözött.

Nem csak az eszével. Vagy a stílusával. Vagy hogy olyasmiről mesélt, ami nekünk egyszerre volt mély és érthető és tudományos.
De még a világképünket és egónkat és értékrendünket is helyrerakta alaposan.

Többek között beszélt a nyálkás penészről és a kedves vérszívó denevérek, továbbá a galápagosi pintyek populációdinamikájáról.
Na, az utóbbi hetek legértékesebb előadását köszönhetem neki.

dream job

na de most komolyan,
mit csinál egy projektmenedzser?

gőzöm sincs.
valaki azt mondta, a PM feladata, hogy csesztesse az embereket.

egyik kedvenc Murphy-törvényem így szól:

semmi sem lehetetlen annak,
aki másokat ugráltat.

két hét szünet

nem írtam semmit
csak fejben - meg egy elbeszélést.

ez most jó vagy rossz?
ejnye, de ostoba dolog mindent kategorizálni!

2012. február 7., kedd

két világ között

rekedtem
komor, beláthatatlan mélység fölött lebegve
vonz az egyik lentről, és kapaszkodnék belé
de tép-szaggat a másik fentről, hogy magába szippantson
törvény szerint
és egyre fogy az erőm, ujjaim görcsölnek
lassan elenyészek
míg köröttem káosz örvénye tekereg