Kedves Kollégáim!
Tudjátok, hogy többeteket igen kedvelem, nem egyet közületek barátomnak tekintek. Engedjétek meg, hogy szeretetemre viszonzásul csupán annyit kérjek, ne lehetetlenítsétek el a munkámat. Nem mintha annyira szeretnék dolgozni, de munkafolyamataink valami balga hagyomány miatt mind a mai napig levelezésre épülnek, s mivel rendszeresen késve kapok észbe, hogy el kéne küldenem valamit, vagy választ kéne adnom egy kallódó kérdésre, gyakran kényszerülök hirtelen levélírásra. Erre viszont nincs lehetőségem letiltott, blokkolt, lepecsételt, érvénytelenített postaládával.
Ti, kedves, szeretve tisztelt munkatársak, talán megszokásból, talán kényelemből csatolmányokat ágyaztok a villanylevélbe, és szétspriccelitek 2-3 címzettnek, alkalmasint 15-20 másolati példányban. Erre gyakran választ is kapok, amire ellenválasz indul s.í.t. Egy parázs levélváltás vagy rendezvénystátusz-update pillanatok alatt 20 MB-ot hizlal a postaládámon, a többi tíz társcímzettel együtt ez plusz 200 MB forgalmat jelent, pedig az információ mindössze pár táblázatsor az egész folyamatban.
Jó hírem van számotokra, amely mindannyiunk életét hosszú távon könnyebbé teszi, bár belátom, az elején valóben kell némi kényelmetlenséggel számolnotok; kicsit olyan ez, mint külön gyűjteni a PET-palackot és a papírt: az elején macera, de egy jobb cél érdekében hamar megvigasztalódhatunk. Legfőképpen én.
A jó hír pedig az, hogy megérkezett a fájlmegosztó szolgáltatás!
Olyan jó hír ez, hogy pirossal és csupa nagybetűvel szeretném írni, ha nem lenne az az üvöltő rikácsolás egyezményes jele. Ezért csak megismétlem, s ti képzeljétek hozzá a lelkendezésemet:
Meg lehet osztani fájlokat egy kifejezetten erre a célra kialakított módszerrel!
Sok ilyen szolgáltatás van, nálunk a cégnél is üzemel egy ezek közül, de amit a munkában megtanulsz, képzeld csak, a magánéletben is tudod majd alkalmazni!
Hát nem nagyszerű?
De bizony, hogy az!
A dolog úgy működik, hogy a fájlt, amit eddig 2MB csatolmányként ágyaztál be a levélbe, és elküldted 20 ismerősödnek (ezzel 42 MB látszólagos tárhelyet foglalva imitt-amott) most majd felrakod a Fájlok közé, és csupán küldesz egy megosztást az embereknek, akár üzenetet is mellékelve hozzá. Részedről semmi többletművelet nem szükséges, de csak 2MB tárhellyel kell számolnod. Egy csapásra 40 MB felesleges tárhelyfoglalástól mentetted meg a világot, csökkentetted a CO2-kibocsátást, az ökológiai lábnyomot, és segítettél egy fenntarthatóbb világot építeni!
Hát nem nagyszerű?
De bizony, hogy az!
Ráadásul, és a dolog itt igazán csodálatossá fajul már, őszintén szólva alig bírom fékezni az izgalmamat, ha változtatni kell azon a fájlon, akkor egy újabb változatot rakhatsz fel a régi(ek) mellé, így mindig pontosan követhető, mi a legfrissebb állapot, és én is csak egy 2MB-os friss példánnyal leszek gazdagabb, postaládámban nem fog ott penészedni a korábbi 20 változat, ami nem aktuális már, csupán digitális hulladék, és másra sem jó, mint hogy nehézségeimet tetézze. Juj, épphogy csak sikerül türtőztetni magam, annyira fellelkesített ez a csodálatos digitális reneszánsz, ami már itt ücsörög a szófán, láthatatlanul, észrevétlenül, de mihelyt kinyitjuk a szemünket, és ráeszmélünk a jelenlétére, egy igazi, új aranykorral készül megörvendeztetni minket.
Hát nem csodálatos?
De bizony, hogy az!
Gyere, bámuljuk meg együtt!
