(Jake/Maggie) Gyllenhaal

= Jillenhúlehé? Dzsillinhól? (ő hogy mondja, ugye.)
Skarsg°ard = szkársgórd? 
Kierkegaard = kjirkegór?
(-gaard/-g°ard)  = farm
Ralph Fiennes = réf fájnsz
Shia LaBeouf = sija lábáff

Három életszakasz

Barna kicsike.
Okosan gondolkodó.
Néha bólintok.

Sárgul már a lomb.
Madarak költöznek el.
Borom kortyintom.

Nehéz sudoku.
Megállt a falióra.
Lehunyom szemem.

pub lik áció

Ha közzéteszem világmegváltó gondolataimat egy nyilvánosan elérhető felületen (mint ez), az publikálás, de nem szakmai publikáció.
Még ha a világegyenletről, a Nagy Egyesített Elméletről (Unified Theory) vagy a Végső Kérdésről van is szó.

A szakmai publikáció szokásosan érvényes módja a szakértő közönség által megköpködhetővé tétel a széles-nyilvánosságra hozatal előtt, ez adja a minőségbiztosítási keretet.

A szakmai publikáció több lépcsős metódus, először is jegyzett helyre kell bekerülni, de az sem megy könnyen, mert egy opponens után az előszűrőkön át kell verekednünk magunkat, aztán a szűrőkön is, végül meg kell várni a szakmai közvélemény bírálatát, mielőtt munkánk elfogadottá válik.

Potenciálisan olyan bonyolult és hosszadalmas ez a procedúra, hogy sokakat önmagában visszariaszt, így élnek az internet szabadságával és blogot írnak, ahol apró kis tudásszemcséket szórnak a világ elé, aztán ha majd ezekből összeáll valami használható, kiadják könyvben, az már elmegy publikációnak (bár időben így sincs beljebb a szerző).

Megismerkedtem egy hapsival, igen komoly tudósnak tűnt, elmesélte nekem az elméletének (elméleteinek) a lényegét, egészen radikálisnak és ígéretesnek tűnt. (Magamban elneveztem a magyar Walter Bishopnak - ld. Fringe).
Beszélt a sokadik dimenziókról, kvantummechanikáról, életről és sötét anyagról.

Utánanéztem a publikációinak - szinte semmi. Semmi tetten érhető, legalábbis a neten.
Vajon az eljárás komplikáltsága, a szerző lustasága magyarázza ezt? Vagy a tartalom állt gyenge lábakon?
Azóta sem tudtam eldönteni.

erőtlen kora tavaszi nap

Tűzarany sárkány
Feszül a kéknek vállán:
Olvad a jégcsap

álmomban

egy keskeny peremen kapaszkodom
fehér mészkőpor mállik az ujjaim alatt

lenézek

a perem megreped, leszakad, háttal a semmi felé zuhanok

ritka megkönnyebbülés...

Van egy vágány

ezen halad a világ
a vonaton utazók 99 százaléka teljesen jól érzi így magát
nekem néha nem csak, hogy nem tetszik, amerre robogunk, egyenesen rosszul érzem magam és a saját létem értelmét kérdőjelezem meg.
(korábban sosem értettem, hogy juthat el valaki szuicid gondolatokhoz, de már kapisgálom)
ki lehet-e siklatni a vonatot? aligha
Le lehet ugrani róla? próba, szerencse

csak össze kell szednem magam hozzá

Y meg én

sokszor olyan egyformák vagyunk.
Ha őt meg tudom menteni, azzal már elégedett lehetek.
Akár el is kárhozhatom.