A "tudományos vizsgálatok igazolják", "tudósok összefüggést találtak" és hasonló kifejezések mögött olyan statisztika szerepel, amelynek szigorúságáról halványlila fingunk sincs.
Persze egy hírbe, sajtóanyagba nem fér bele a megfelelő tanulmány - arról nem is beszélve, hogy a részletek közlésével megtizedelődne az olvasótábor is.
De elgondolkodtatok-e már azon, hogy a Higgs-bozon megtalálásakor a CERN jelentős tudósai még csak arról beszéltek: "valószínűleg megvan", 5-szigma meg hasonló kifejezések keringtek, amelyek mind arra utaltak, hogy igen jó eséllyel megtalálták, amit kerestek, de van egy apró bizonytalanság, ami miatt még ingadoznak.
Rögtön leszögezem, hogy ez teljesen helyes, hiszen a modern fizika egyik jelentős kérdéséről van szó, amelynek egész világunkra hatása van.
Amikor azonban egy szokványos sajtóhírben szerepel következtetés, azt készpénznek vesszük, tényként kezeljük. Elolvassuk, és új tudásunkkal büszkén felvértezetten ilyeneket mondunk a csajunknak vagy a barátainknak:
"most olvastam, hogy az ásványvíz vesekövet okoz", "a gyakori kézmosás az impotencia jele", "te tudtad, hogy a kakaótól lúdtalpat lehet kapni?", "te tudtad, hogy a kakaó jó a lúdtalpra?", "és innen tudjuk, hogy a Föld banán alakú".
Nem csak hogy nincs energiánk és lehetőségünk a dolgok mélyére hatolni - ez az esetek többségében nem gond - de nem is értjük a statsiztikát.
Ez téged csupán annyiban kell érdekeljen, hogy amikor a fejedben elraktározod a cikk, hír tanulságát, akkor pontosan tudd, hogy végül is mit kell megjegyezned.
Álljon itt egy tipikus szövegű, fiktív példa:
1. Tudományos folyóiratban megjelentetett szakcikk:
Az alfa-kropulin-3-hidroxi-lipáz a kísérleti egerekben krisztumintáp adagolásakor 37,93%-os testtömegnövekedéshez vezetett, míg a kontrollcsoport ugyanezen táppal csak 14%-os testtömegnövekedést mutatott. Az alfa-kropulin-3-hidroxi-lipáz többlet-testtömegnövelő hatása 23,93 százalékpontos, 95%-os konfidenciaszint mellett.
Ettől még a tudósok is hidegrázást kapnának, persze ők azért értik a hasonló szövegeket. Nézzük, hogy a szakfolyóiratban közölt cikk hogyan lesz megszelídítve, míg eléri a bejelentés fázisát.
2. Sajtóközlemény:
Az alfa-kropulin-3-hidroxi-lipáz (vagyis brunzox, amely többek között egyes svájci csokoládéfajták szokásos állományjavító alapanyagainak prekurzora) a kísérletek tanúsága szerint felelős 24%-knyi testtömegnövekedés-többletért, az esetek 95%-ában.
Ebben már többek számára érthető a fogalmazás, az elsikkadt részeletek meg úgyse érdekelnek senkit. A szakújságírók (és az őket másoló kvázi-szakújságírók) elégedetten bólogatnak, és megírják a témával foglalkozó rovatokban a felfedezést.
3. Szakrovat:
A brunzox (alfa-kropulin-3-hidroxi-lipáz), a legtöbb svájci csokoládé egyik alapanyaga (állományjavító), közel 25%-os többlethízást eredményez (szinte minden esetben). Az elhízás pedig olyan súlyos, krónikus problémák kiemelt kockázati faktora, mint a szív- és érrendszeri panaszok, továbbá a..."
A szakcikkből felvilágosult nem szak- és nem kvázi-szak (közérthetőbben: mezei, avagy közönséges szürke) újságíró, akinek billentyűzetéből a pórnépet (azaz szinte mindannyiunkat) híréhségünk kielégítése végett tápláló bináris manna a kibertér etetővályúiba kifolyik, ilyenformán egyszerűsíti olvasói számára is befogadhatóvá a tudnivalókat.
4. (bulvár - sic!)hír
Tudósok nemrégiben megállapították, hogy a svájci csokikban (pl. Milka, Lindt, Toblerone) alkalmazott állományjavító (tudományos nevén: brunzoxigén) minden esetben hízáshoz, és közvetve infarktushoz, sőt, akár rákhoz vezet.
Elolvassuk, elszörnyülködünk, és továbbküldjük a cikket. (Régebben csak elmeséltük a tartalmát, ami a fejünkben ebből megmaradt.)
5. Amit megjegyzünk
TUDOMÁNYOS TÉNY: a csoki (a svájci tuti) rákot okoz. a csoki hízást okoz. a csoki infarktust okoz. az infarktus rákot okoz. a hízás rákot okoz. a rák infarktust okoz.
- - -
pedig az eredmények feltételei ilyenek voltak:
- egerekről szóltak, nem emberekről
- a brunzoxot nem csokiba rakták
- krisztumintápot adtak nekik
- a kontrollcsoport is hízott
Ez a folyamat nem csak azt illusztrálja, hogyan hígul fel a hír információtartalma (vagy: mosódik el a kontraszt); az játszik itt szerepet többek között, hogy a kihagyott és átalakított részek jelentőségét és jelentését a közlő vagy a befogadó oldalon nem ismerik fel.
Persze valami egyszerűsítés kell, a probléma csak az, hogy a fejünkben tényként raktározunk el valamit, ami köszönőviszonyban sincs a valósággal.
Ha még arra emlékeznénk, hogy a hatásláncban:
csokigyártás (brunzox) - csokievés -elhízás - betegségek
van egy komponens, ami ESETLEG növel bizonyos kockázatokat, kicsit jobban járnánk.
(persze mindenki csak egy szintet olvas, értelmez, és a következő szintet származtatja - a forráshoz csak kevesen jutnak el.)
Maga a példa nem lényeges. Ám tényszerű tudásunk folyamatosan frissülő részének zömét ilyen módon alakítjuk ki. A hasonló típusú hírek információtartalmának torzulását elősegíti, hogy a statisztikai kijelentések értelmét nem ismerve eldobjuk azokat a jegyeket, amelyek segíthetnének különbséget tenni szezon és fazon között. Így megjegyzett "tudásunk" csodálatosan sokoldalú babona és tévhit-gyűjteménnyé válik. Szerencsére már nem szájhagyomány útján terjed az info, a forráshoz visszanyúlás lehetősége adva van.
Éljünk hát vele rendszeresen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése