mindnyájunknak szükségünk van rá, hogy önmagunkat okosnak, jónak, ésszerűnek és értékesnek érezhessük.
Minden cselekedetünkre - legyen az egy véleménynyilvánítás, egy publikáció, egy mosoly vagy egy bátortalan szó - érkezik valamilyen értékelés a külvilágból. A tükörből, amelyben megpillanthatjuk, hogy nézünk ki mások szemével nézve.
Ha a tükörkép tetszik nekünk, önértékelésünk emelkedik, és azt várjuk el, hogy a jövőben is sikerül cselekedeteinkkel megfelelni ennek az eszménynek. Elvárási (aspirációs) szintünk növekszik. Magasabbra helyezzük a lécet, bátrabban lélegzünk.
De ha publikációnkat visszadobják, véleményünket meg se hallgatják, nem köszönnek vissza, társaságban nem figyelnek ránk, akkor csökken az aspirációs szint, és azt szűrjük le a tükörképből, hogy értéktelenek és érdektelenek vagyunk másoknak.
Áldott szerencse, hogy én jóságos vagyok és bölcs és szép.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése