2011. december 13., kedd

olyan tűnékeny vagy

ha megjelensz, azonnal megragadnálak
mert ha késlekedem, máris továbbállsz
és ki tudja, mikor s hogyan láthatlak újra?

jelenléted feldob, mint semmi más
elmém élesebb, kreativitásom buzog
és mikor távol vagy tőlem,
folyton csak rád gondolok.

hiába is küzdök, szellemem fogoly, rabod.
percről percre nem várok másra
mint hogy újra meg újra meglepj,
s itt legyél, és akkor gyönyörködhetem benned - és magamban.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése