ezt suttogta a rózsa a kis herceg távozta után

kösz, jól vagyok,
megvan minden,
mi egy rózsának az életben kellhet
van vizem,
van szélfogó burám
vannak töviseim a hernyók ellen
minden épeszű rózsa
boldog lenne a helyemben
boldognak kéne lennem
ám egyvalami hiányzik
az életemből: Te;
bár tudom, a tiédből én nem.
s inkább nézek utánad így,
szomorúan, könnyeimet nyelve,
mint hogy kimondd még egyszer,
hogy nem kellek, és el akarsz felejteni.
egyedül, rád várva, az együtt töltött
idők emlékeiből táplálkozva.
tudva, hogy nélkülem a boldogságra
lelhetsz, ahogy megérdemled.