2013. július 5., péntek

három koan

Aranyparton sújtott az álom.
Szeder a vízben araszolt. Nem lehetett olyan hideg.
Nadrágom zsebébe dugtam a kezem, és hátradőltem a takarón.
A pincsi mellém telepedett, a chi összpontosult.
Szeder kihúzta magát.


Rózsaszirmok a fagylalt.
Három íz. Nálam mindig három.
A negyedik a kávé, de ez a négy is három volt.


Szarvasvipera a legfélelmetesebb, amióta a legionárius felkiáltott.
Bennem lakik, és néha nem mozdul.
Én sem moccanok, hátha akkor felébred.

1 megjegyzés:

  1. Ez is egy koan, az egyik kedvencem:
    Rajk Lászlót, akit még Rákosi bírósága ítélt halálra, 56-ban rehabilitálták. Az újratemetésén kétszázezres tömeg gyűlt össze, a levegőben már érezni lehetett valamit az októberi forradalom hangulatából. Rajk egyik régi harcostársa a koporsó mellett csendesen megjegyezte: "Szegény Laci, ha most ezt látná, de közénk lövetne."

    VálaszTörlés