2013. november 14., csütörtök

I, ideagrapher

I am an artist
an idea DJ
an ideagrapher
a veritable leech

some people know
how to grab light
they paint on canvas
or shoot onto film

some people feel
how to catch motion
and use a camera
to produce a movie

some people know
how to capture thoughts
a song, a book, a poem
is what they create

I am phishing from
the idea-ocean
to remix what I take -
this is ideagraphy:
the art of idea-reidealization


2013. október 18., péntek

Olyan fájlkezelő kéne,

amelyben egy nagy ömlesztett halmazban címkék alapján tudnék a fájljaimban keresni.
A mostani fájlkezelőkben:
- vagy tudom, melyik mappában tároltam el, amire szükségem van, és odanavigálva előveszem
- vagy indítok egy keresést, ami sokáig tart
- vagy valami jó kis Google Desktop Search motorral segítek magamon, ami viszont sok helyet foglal, és nem villámgyors (cserében viszont mindenre rákeres)

Ha a fájlokhoz tudnék hozzábiggyeszteni címkéket, akkor címkekombinációkat lehetne beállítani a search funkciónál, és az annak megfelelők adnák a találati halmazt. Tulajdonképpen egy adatbázisról beszélünk, ahol minden tartalom mellett szerepelnek a címkék attribútumként (illetve egy hivatkozás a címkékre).
Ezzel az erővel a fájlok fizikai tárolásánál a mappa szükségtelenné is válik, használhatunk egyszintű könyvtárszerkezetet, ami (ld. pl. AS/400 egyszintű tár) sokkal gyorsabb is lehet, mint a mostani megoldásaink.

Vajon létezik-e már ilyen megoldás?

- - -

Rajtam például sokszor kifog az a feladat, hogy meg kell találnom régi doksikat, de csak halvány fogalmaim vannak róla, hogy vajon hol tárolhattam, és mihez kapcsolódhatott. A mappákba egyesével kell bemásznom, rendezgetnem, keresgélni stb. Többnyire kudarccal végződik egy ilyen művelet.
Címkékkel könnyebb lenne a dolgom, ráadásul a címkéket elő is vehetem, csoportosíthatom, válogathatok közülük sít.

Létezik egyáltalán már ilyen megoldás? Én kipróbálnám.

(van ugyan Pinterest meg Delicious amik picit hasonló filozófiájúak, de azok a weben működnek.)

2013. október 1., kedd

örökélet

re nem azért lesz szükség, mert az ember ősi vágya meghosszabbítani a tapasztalásnak és az örömök átélésének az éveit.

Elsősorban azért kell, hogy tovább tudjunk fejlődni.
Annyi tudást hámozunk ki ugyanis a körülöttünk levő világból, hogy az ember korlátozott feldolgozási kapacitásával nem elég egy emberöltő, hogy összeálljon egy fejben a sok felhalmozott információ egységes tudássá.

A reneszánsz idején egy intelligens, jómódú középkorú férfi már minden tudással rendelkezhetett, ami akkoriban rendelkezésre állt.
A 20. század elején a legnagyobb koponyák elérhették ezt az állapotot idősebb korukra.
A 20. század végétől már csak specialisták vannak, akik "minden" tudást ismernek a szakterületükről, őket közvetítők segítségével lehet működőképes munkacsoportban dolgotatni.

Most annyi adat érkezik, annyi információhoz jutunk, annyi lehetőség volna a tudás finomítására, hogy az már ilyen módon nem kivitelezhető. Lassanként már a csoportok sem tudnak használhatót létrehozni, csak akkor, ha minden szükséges alaptudás összeáll az individuumok fekében is. Ehhez idő kell. Az emberélet pedig rövid, a szellemileg aktív szakasz még rövidebb.

Nincs más út, mint meghosszabbítani az életet, különben leáll a fejlődés.

2013. szeptember 26., csütörtök

egérpad

kaptam ajándékba egy egérpadot.
a kamránkba (ahol szaladgálnak kedves kis rágcsálók) kiteszem, hogy amikor már elfáradtak a futkosásban, le tudjanak rá ülni.

2013. augusztus 15., csütörtök

az ember, aki nem tudott felnőni

menj, Joey, játssz a többi fiúval, monjda anya
megyek; együtt kergetjük a labdát.
iskola után szaladok haza ebédelni. anya a kapuban vár, átölel.
Frissenvasaltruha-illata van.

menj, Joey, játssz a fiúkkal, mondja anya.
felkelek a sámliról, ahol eddig kuporogtam, nézve, ahogy az asszonyok főznek, hatalmas fazekakban készítik a fogásokat a bátyám esküvőjére. Izmos combjaik, duzzadó, fényes keblük, vaskos karjuk, széles csípőjük reng minden mozdulatnál; egymás szavába vágva beszélnek. Kilépek az életből, a halott fiúk közé, akik a medence partján nyálcsorgatva bámulják a fürdőruhás lányokat, és hallgatom, ahogy kamu nőkalandjaikkal szédítik egymást.
A parti után feltámadás: együtt mosogatunk, anya meg én.

menj, Joey, játssz a fiúkkal, mondja anya.
Abbahagyom a lába masszírozását, felállok a kandalló elől.
Meghalok, beülök a kocsiba, öt perc a söröző.
Azt rendelem, amit a többiek, hallgatom, hogy gyarapszik a család, ki van válófélben, sőt, azt is megtudom, hogy Dickéknél az első unoka is megérkezik tavasszal.

menj, Joey, játssz a fiúkkal, mondja anya.
beállítom neki a morfiumot. Ma délután mintha kicsit vidámabb lenne; az elmúlt öt hónapban egyszer sem volt ilyen jól. Kilépek az életből. A kertben a bátyám fiai, Jimmy és Cal fociznak. Én leszek a kapus.

menj, Joey, játssz már, játssz, mondaná anya.
Nézem a fényképét, az ágyát, amiben aznap éjjel is aludt.
Örökké itt tudnék állni, kilépve Kronoszból, megrekedve élet és halál között, az életbe soha vissza nem találva.
Pisilnem kell; ez a zsigeri késztetés figyelmeztet rá, hogy a könyörtelen idő tőlem függetlenül azért csak halad.
Ráharapok a csőre, és meghúzom a ravaszt.



2013. augusztus 6., kedd

néha az angol segít

Mi a különbség billing és invoicing között? És mi a megfelelő magyar fordítás?

Az első kérdésre egy alapszintű válasz:
Az "invoice" egy adott szolgáltatás/szállítmány tételes kimutatása árakkal, azaz mi mennyibe kerül.
A "bill" egy rendszeres időközönként érkező értesítés, amely az aktuális periódusban érvényes követeléseket összesíti, tehát több "invoice" is tartozhat hozzá.

Magyar fordításként csak a számla jut eszembe mindkettőre...

- - -

Mi a különbség accuracy és precision között? (magyarul erre is csak a "pontosság" ugrik be)

Az Accuracy az a pontosság, ami a valódi értékhez való viszony; pl. ha egy hőmérő közel annyit mutat, amennyi odakint van, akkor az akkurátus.
A Precision a mérés ingadozása, vagyis azt fejezi ki, hogy ismételt méréseknél közel ugyanaz jön-e ki.

Lehet valami akkurátus, de nem precíz (37 fok van, a hőmérő pedig 36,8 és 37,1 között ugrál, minden mérésnél más eredménnyel), és precíz, de nem akkurátus (minden mérés 36 fokot mutat). Lehet persze egyszerre mindkettő is vagy egyik sem.

A két kategória tehát a valóság és a mérés statisztikájának a várható értéke közötti viszony, illetve a mérési eredmények szórása.

Pontosan (akkurátusan és precízen) itt található: http://en.wikipedia.org/wiki/Accuracy_and_precision

nyelvtannáci jelenti: legoptimálisabb

Már-már a közéleti csatározásokat idézi, ahogy egyes kifejezések leghelyesebb írásmódjáról vitatkoznak az anyanyelv bősz őrei.
(Néha profi vagy amatőr nyelvészek is ringbe szállnak.)

Álljon itt példaként az optimális melléknév (tekintsünk el a csodálatos latin nyelv ragozási szabályaiból következő egyéb szóalakoktól).

A latin bonus (jó) középfoka a melior (jobb), felsőfoka az optimus (legjobb).

A magyar anyanyelvűek zöme veszi az alakilag alapfokú (fokjelzés nélkül álló) optimális melléknevet, és mint bármely egyéb hasonszőrű társát, elkezdi fokozni:
optimálisabb, legoptimálisabb.

Hohó!, kiált fel a nyelvtannáci. Az optimális már felsőfok, így a középfokú alak jelentése merő sületlenség (legjobbabb, még inkább legjobb), a felsőfokúról nem is szólva (leglegjobbabb, minden legjobbak legjobbika), hiszen ez a logikus gondolkodás megcsúfolása.

Hohó!, kiált fel az ellen-nyelvtannáci (aki maga is anyanyelvcsősz, de az előzővel ellentétes véleményen van, és vitázási hajlandósága nem csekélyebb, mint ellenlábasáé), létezik a túlzófok fogalma, amely a felsőfokú alakhoz képest is megenged továbblépést, tehát a legoptimálisabb igenis elfogadható változat.

Míg a két nyelvőr lélegzetvisszafojtva egymást vérgőzös tekintettel méregeti, csendben szeretnék tenni egy javaslatot:
a túlzófok magyar nyelvben szokásos leges-előtagját használjuk a jövőben az optimális felsőfokú jelentésű melléknévhez biggyesztve.

A mai naptól tehát mindkét tábort kielégítő módon használtassék a vitatott változat így:

legesoptimális (esetleg legesoptimálisabb).

Bevallom, ezekkel a szóalakokkal én még nem találkoztam.