néha jön egy cím, vagy egy sor egy még nem létező dalból.
Aztán reccs, megakad.
Ezeket persze gyűjtöd, még jó lehet valamire.
Ha másra nem is, arra mindenképp, hogy fél másodpercig lelkesedsz, de jó cím, de jó sor.
Később kiderül, hogy nem az.
Vagy, ami még rosszabb, fi..od sincs, miért került a füzetbe.
Ez azért rosszabb, mert hiszel benne, hogy egy gyöngyszem süllyedt el mindörökre, ráadásul megint hanyatló memóriádról tanúskodik valami.
Az se baj, ha ez rajtam kívül senkit sem érdekel.
Erre találták ki a kettőspont-pét.
üdv gazdám koponyájának porondjáról
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése