Az IQ azt méri, ki milyen "jól" (gyorsan és pontosan) tud IQ-tesztet kitölteni. Nagyjából a geometriai-aritmetikai-logikai összefüggések felismerésében való ügyességgel korrelál. Az IQ-tesztek sokfélék, a legelterjedtebbnek számító teszt bizonyos mértékben a verbális képességeket és a térbeli tájékozódást is méri.
- - -
A vizibilis a szemmel látható. Az intelligibilis az értelemmel belátható. Olyan összefüggések, amelyek első pillantásra, érzékszerveink számára a többség elől rejtve maradnak, értelmünkkel felfedezhetők.
Az IQ-val mérhető matematikai-logikai intelligencia csak egyike azon képességeknek, amelyekben ilyen összefüggés-felismerés (vagy megérzés) megnyilatkozik. Howard Gardner többszörös intelligencia (1983) elmélete szerint számos területen tapasztalhatunk az átlagot meghaladó ügyességet, azaz tehetséget. Gardner igazából amellett érvel, hogy az intelligencia (értelmesség) több összetevőből áll, és ezek mindegyikéből birtoklunk valamennyit; az összetétel, a kombináció pedig minden esetben egyedi. Megjegyzi, hogy az intelligencia olyan képesség, melynek köszönhetően az ember hasznos dolgot végez vagy hoz létre, problémát old meg, új megoldásokat teremt vagy tudást szerez.
Gardner kategóriái:
- nyelvi-verbális (beszéd, nyelvtanulás, meggyőzés, szókincs, magyarázás, írás... - egyetemleges intelligencia, a legtöbb ember rendelkezik egy magas szinttel)
- matematikai-logikai (számok, műveletek, absztrakció, mennyiségi tartalmak közötti rejtett összefüggések felismerése, érvelés, következtetés, kategorizálás, általánosítás)
- zenei-ritmikus (ritmus, hangmagasság, dallam észlelése, létrehozása, előadása)
- képi-térbeli (tájékozódás, szín-, forma-, alak-, elrendezés-fogékonyság, belső képalkotás, grafikus ábrázolás, térképen és táblázatban eligazodás)
- testi-mozgásos (mozdulatok uralása, kifejezésre használata, kéz ügyessége, tapintás kifinomultsága, tárgyak létrehozása, megváltoztatása, hajlékonyság,gyorsaság, egyensúly)
- társas, interperszonális (más emberek hangulatának, érzésének, szándékainak, indítékainak megértése, sikeres kommunikáció és metakommunikáció felismerése, együttműködés, konfliktuskezelés)
- önismereti, intraperszonális (tehetségünk és korlátaink felismerése, önbecsülés, önuralom, természetünk, gondolataink, vágyaink, érzéseink, szándékaink, választásaink megértése)
- természeti (természeti jelenségeknek - városban élettelen tárgyak kategóriáinak -, növény- és állatfajoknak megkülönböztetése és osztályozása)
(ezekhez a későbbiekben kiegészítő kategóriaként a spirituális és egzisztenciális összetevőket is felvette.)
A kategóriákban való tehetség nem feltétlenül jelenti, hogy minden részképességünk egyaránt fejlett. (Weöres Sándor például alig beszélt idegen nyelvet.)
Az értelmesség tehát több összetevőnek köszönhető. Különösen értelmesnek ismert emberek e kategóriák közül sokban rendelkeznek tehetséggel. Vannak olyanok is, akik csak egy részterületen kiemelkedők.
A M. szervezetnek azok lehetnek tagjai, akik a matematikai-logikai intelligenciában mért, nyelvfüggetlen, standardizált IQ-teszten olyan magas pontszámot érnek el, amely (statisztikailag) a populáció 2%-a által teljesíthető.
Hiba lenne azonban az ebben a kategóriában elért kimagasló eredményt általában az "eszességgel", "éles elméjűséggel", "okossággal" azonosítani.
Míg az eleve nagyon tehetséges (tehát sok kategóriában kiemelkedő) emberek valószínűleg képesek lennének a M.-követelményeknek megfelelni, tehát a "ha okos vagy, akkor M. is lehetsz" állítás valószínűleg igaz, addig a "M. vagy, tehát okos vagy" kijelentés csak azokra a magas IQ-júakra igaz, akik már eleve többszörösen intelligensek.
Általában is:társadalmunk hajlamos a mat-log intelligenciát túlértékelni. Bár egy-egy fent felsorolt kategóriában a rendkivul kiemelkedoket zseninek nevezzuk, semmivel sem indokoltabb egy magas iq-jut "okosnak" nevezni, mint egy tobb nyelven jol beszelot, egy gyonyoruen eneklot, vagy egy kivalo szobraszt. Itt lenne az ideje, hogy helyreallitsuk a felrebillent egyensulyt a szohasznalatban.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése